Lukács 8:27-32 Ujszövetseg: Elet, Igazsag es Vilagossag (BHUNNT)

27. Amikor kiment a partra, egy ember jött elé a városból, akiben ördögök voltak. Régóta nem viselt ruhát, s házban sem lakott, hanem csak sírboltokban.

28. Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, lába elé borult, és hangosan ezt mondta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a felséges Isten Fia? Kérlek téged, ne gyötörj engem!“

29. Azt parancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mert már régóta hatalmában tartotta, ezért láncokkal és bilincsekkel megkötözve őrizték, de ő elszakította kötelékeit, az ördög pedig a pusztába űzte.

30. Jézus megkérdezte: „Mi a neved?“ Az így felelt: „Légió“, mert sok ördög ment bele.

31. És kérték őt, hogy ne parancsolja őket vissza az alvilágba.

32. Volt pedig ott egy disznócsorda, amely a hegyen legelészett, és kérték őt, hogy engedje meg nekik, hogy azokban menjenek.

Lukács 8