7. és ott hirdették az evangéliumot.
8. Lisztrában élt egy béna lábú ember, aki születésétől fogva sánta volt, és soha nem tudott járni.
9. Ő hallotta Pált beszélni, aki rátekintett, és látta, hogy van hite, hogy meggyógyuljon,
10. és hangosan ezt mondta neki: „Állj fel lábaidra egyenesen!“ És az felszökött, és járt.
11. A sokaság pedig, amikor látta, amit Pál cselekedett, így kiáltott likaóniai nyelven: „Az istenek jöttek le hozzánk ember képében!“
12. Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak mondták, mert ő volt a szóvivő.
13. Jupiter papja pedig, akinek az ő városuk előtt volt temploma, felkoszorúzott bikákat hajtott a kapukhoz, és a sokasággal együtt áldozatot akart bemutatni.
14. Amikor azonban ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatták, a sokaság közé futottak és ezt kiáltották:
15. „Férfiak, miért művelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes üzenetet hirdetjük nektek, hogy ezektől a hiábavaló dolgoktól az élő Istenhez térjetek, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert, és mindent, ami azokban van.