18. Szánalomra indultországa iránt az Úr,és megkönyörült népén.
19. Így szól népéhez az Úr:Most már adok nektekgabonát, mustot és olajat,hogy jóllakjatok vele.Nem engedem többé, hogy gyalázzanak titeket a nemzetek.
20. Messze űzöm tőletekaz északi ellenséget.Sivár és puszta földre kergetem szét őket:elejét a keleti tengerbe,végét pedig a nyugatiba.Fölszáll a bűze, fölszáll tetemének szaga,bármilyen nagy pusztítást hajtott is végre.
21. Ne félj, termőföld! Vigadj és örülj,mert nagy dolgokat vitt véghez az Úr!