17. Már a szemünk is belefáradt,vártuk a segítséget, de hiába;őrhelyünkről lestük a népet,amely nem hozott szabadulást.
18. Minden lépésünket figyelték,az utcára se mertünk kilépni.Elközeledett a vég,letelt az időnk, eljött a vég!
19. Gyorsabbak voltak üldözőink,mint sasok az égen.A hegyeken hajszoltak bennünket,a pusztában leselkedtek ránk.
20. Az Úr fölkentje, éltető leheletünk,foglyul esett vermükben,pedig azt gondoltuk,hogy oltalma alattélhetünk a népek között.