10. Sőt ami ott dicsőséges volt, már nem is dicsőséges az azt felülmúló dicsőség miatt.
11. Ha ugyanis a mulandó dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges a maradandó.
12. Mivel tehát ilyen reménységünk van, teljes nyíltsággal szólunk,
13. és nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy ne lássák Izráel fiai a mulandó dicsőség végét.
14. De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el.
15. Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön.
16. De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel.