9. Ha a hajnal szárnyaira kelnék,és a tenger túlsó végén laknék,
10. kezed ott is elérne,jobbod megragadna engem.
11. Ha azt gondolnám,hogy elnyel a sötétség,és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
12. a sötétség nem lenne elég sötét neked,az éjszaka világos lenne, mint a nappal,a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
13. Te alkottad veséimet,te formáltál anyám méhében.
14. Magasztallak téged,mert félelmes és csodálatos vagy;csodálatosak alkotásaid,és lelkem jól tudja ezt.
15. Csontjaim nem voltak rejtve előtted,amikor titkon formálódtam,mintha a föld mélyén képződtem volna.