Lukács 22:14-22 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

14. Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt,

15. és ezt mondta nekik: „Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát.

16. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a húsvéti vacsorából, amíg csak be nem teljesedik ez az Isten országában.”

17. Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: „Vegyétek, és osszátok el magatok között.

18. Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.”

19. És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

20. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.

21. De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon.

22. Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt.”

Lukács 22