28. akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta:
29. „Most bocsátod el, Uram, szolgádatbeszéded szerint békességgel,
30. mert meglátták szemeim üdvösségedet,
31. amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára,
32. hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak,és dicsőségül népednek, Izráelnek.”