8. Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!?
9. Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki?
10. Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.”
11. Amikor útban volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át.
12. Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak,
13. és kiáltozva kérték: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!”
14. Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak.” És amíg odaértek, megtisztultak.
15. Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.
16. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.
17. Jézus ekkor így szólt: „Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?
18. Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?”
19. És ezt mondta az Úr: „Kelj fel, menj el, hited megtartott téged.”
20. Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: „Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá.
21. Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! – Mert az Isten országa közöttetek van!”