20. Hát nem drága fiam-e Efraim,és nem kedves gyermekem-e?Valahányszor megfenyegetem,mégis mindig törődöm vele.A bensőm remeg érte,irgalmaznom kell neki– így szól az Úr.
21. Állíts magadnak jelzőoszlopokat,rakj le útjelzőket,ügyelj az országútra,az útra, amelyen elmentél!Térj vissza, Izráel szüze,térj vissza városaidba!
22. Meddig tétovázol még,te szófogadatlan leány?Mert valami újat teremtaz Úr a földön:a nő jár a férfi után!
23. Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Fogják még mondani ezt az igét Júda országában és városaiban, ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az Úr, igazság hajléka, szent hegy!
24. Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és az állattenyésztők.
25. Felüdítem a fáradt lelket, és megelégítek minden elcsüggedt lelket.
26. Akkor mondják majd: fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás!
27. Eljön még az az idő – így szól az Úr –, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal és állatmaggal.
28. És ahogy gondom volt arra, hogy kigyomláljam és kiirtsam, leromboljam és elpusztítsam őket, és veszedelmet hozzak rájuk, úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elültessem őket – így szól az Úr.
29. Abban az időben nem mondják többé, hogyaz apák ettek egrest,és a fiak foga vásott el tőle,
30. hanem mindenki a maga bűnéért hal meg: minden embernek a saját foga vásik el, ha egrest eszik.