18. Mondd meg a királynakés a király anyjának:Alázkodjatok meg a porig,mert leesik fejetekrőlékes koronátok!
19. Körül vannak zárvaa délen fekvő városok,nincs aki felszabadítsa azokat.Fogságba viszik egész Júdát,fogságba mindenestül.
20. Tekints föl, Jeruzsálem, és nézd:jönnek már északról!Hol van a rád bízott nyáj,pompás juhnyájad?
21. Mit szólsz majd,ha megbüntet az Úr,és föléd kerekednek,akiket barátokká akartál tenni?Nem vesznek-e erőtrajtad a fájdalmak,mint a szülő asszonyon?
22. Ha pedig ezt mondod magadban:Miért történnék ez velem?Sok bűnöd miatt rántják le ruhádat,és követnek el rajtad erőszakot.
23. Majd ha meg tudja változtatnibőrét a néger,vagy foltjait a párduc,akkor tudtok ti is jót tenni,úgy megtanultátok a rosszat!
24. Úgy szétszórom őket,ahogyan a puszta szeleelsodorja a polyvát.
25. Ez lesz a sorsod, ezt mérem én rád– így szól az Úr –,mert elfeledtél engem,és hazugságban bíztál!
26. Ezért én is arcodra borítom ruhádat,hogy kilássék gyalázatod.
27. Bujaságodat, vihogásodat,fajtalan paráznaságodatés bálványaidat ott látoma halmokon és a mezőn.Jaj neked, Jeruzsálem!Nem akarsz megtisztulni.Mikor lesz ennek vége?!