1. Még gyermek volt Izráel,amikor megszerettem,Egyiptomból hívtam ki fiamat.
2. Minél jobban hívtam őket,annál jobban távolodtak tőlem:a Baaloknak áldoztak,és a bálványoknak tömjéneztek.
3. Pedig én tanítottam járni Efraimot,kézen fogtam őket,de ők nem tudták,hogy én viseltem gondjukat.
4. Emberi kötelekkel vontam őket,a szeretet kötelékével.Úgy bántam velük,mint mikor valakiarcához emeli gyermekét:jóságosan enni adtam nekik.
5. Vissza fog térni Egyiptomba,vagy Asszíria lesz a királya,mert nem akarnak megtérni.
6. Fegyver pusztít városaiban,véget vet a fecsegésnek,és megemészti őket terveik miatt.
7. Népem megrögzötten elfordul tőlem.Hívják őt a Felségeshez,de senki sem mozdul.
8. Hogyan adnálak oda, Efraim,hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel?Hogyan adnálak oda, mint Admát,hogyan bánnék veled úgy, mint Cebóimmal?Megindult a szívem,egészen elfogott a szánalom.