3. Akkor majd mondják:Nincs nekünk királyunk,mert nem féltük az Urat,mit is tehetne értünk a király?
4. Nagy szavakat mondtak,hamisan esküdtek,szerződéseket kötöttek,az igazság pedig olyan lett,mint a mezőn burjánzó mérges gaz.
5. A bét-áveni borjú miattaggódnak Samária lakói,meggyászolja azt a nép,jajgatnak miatta a bálványpapok,mert odalett dicsősége.
6. Azt is elviszik Asszíriába,ajándékul a nagy királynak.Szégyenbe jut Efraim,szégyent vall tervével Izráel!
7. Elpusztul Samária,királya olyan lesz,mint forgács a víz színén!
8. Elpusztulnak a bét-áveni áldozóhalmok,ahol Izráel vétkezik,gaz és bogáncs növi be oltárait.Azt mondják majd a hegyeknek:Takarjatok el!– a halmoknak pedig:Omoljatok ránk!
9. Gibea óta vétkes vagy, Izráel!Ellenem lázadtak ott,de majd eléri őketGibeában a háborúa gonosz emberek miatt.
10. Megfenyítem őket tetszésem szerint,összesereglenek ellenük a népek,és megbűnhődnek kettős bűnükért.
11. Efraim betanított üsző,szeret gabonát nyomtatni.Én megkíméltem szép nyakát,de majd igába fogom Efraimot,Júda szántani fog,Jákób meg boronál.
12. Vessetek magatoknak igazságot,akkor hűséget arathattok!Szántsatok föl új szántóföldet,mert ideje, hogy keressétek az Urat,míg majd eljön, és hullatja rátokaz igazság esőjét.
13. Bűnösen szántottatok,álnokságot arattatok,ettétek a hazugság gyümölcsét.Bizony, a magad tetteibenés sok harcosodban bíztál.