23. és ezt kérdezte: Kinek a leánya vagy? Mondd meg nekem, van-e számunkra éjszakára hely apád házánál?
24. Ő azt felelte: Betúél leánya vagyok, Milká fiáé, akit ő Náhórnak szült.
25. Azt is mondta neki: Van nálunk bőven szalma is, abrak is, meg hely is van éjszakára.
26. Akkor meghajolt az a férfi, leborult az Úr előtt,
27. és ezt mondta: Áldott az Úr, Ábrahámnak, az én uramnak Istene, aki nem vonta meg hűséges szeretetét uramtól! Az Úr vezérelt engem ezen az úton az én uram testvérének házához.
28. Ezután elszaladt a leány, és elmondta anyja háza népének, hogy mi történt.
29. Rebekának pedig volt egy Lábán nevű bátyja. Ez a Lábán kiszaladt ahhoz az emberhez a forráshoz.
30. Amikor látta a függőt és a húga kezén levő karpereceket, és meghallotta húgának, Rebekának a beszédét, aki elmondta, hogy miről beszélt vele az az ember, akkor odament ahhoz az emberhez, aki még mindig ott állt a tevék mellett a forrásnál,
31. és így szólt: Jöjj be, áldott embere az Úrnak, mit állsz idekint? Én már elkészítettem a házat és a tevék helyét is.
32. A férfi bement a házba, Lábán meg levette a tevékről a szerszámot, adott a tevéknek szalmát és abrakot; azután vizet hoztak, hogy megmossák a lábát, meg a vele levő emberek lábát is.