15. Még be sem fejezte szavait, máris jött Rebeka, korsóval a vállán. Ő Betúélnak, Milká fiának volt a leánya; Milká pedig Ábrahám testvérének, Náhórnak volt a felesége.
16. A leány igen szép arcú volt, hajadon, akinek férfival még nem volt dolga. Lement a forráshoz, megtöltötte a korsóját, és feljött.
17. Ekkor a szolga odafutott, és azt mondta: Adj nekem egy korty vizet a korsóból!
18. A leány így felelt: Igyál, uram! És gyorsan levette korsóját a kezébe, és inni adott neki.
19. Miután eleget adott neki inni, így szólt: Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak.
20. Sietve beleöntötte a korsó vizet a vályúba, azután ismét odafutott meríteni a forráshoz. Így merített valamennyi tevének.
21. Az ember közben némán figyelte, hogy megtudja, szerencséssé tette-e útját az Úr, vagy sem.
22. Miután a tevék már eleget ittak, elővett a férfi egy fél sekel súlyú aranyfüggőt, és a leány kezére való két karperecet, tíz aranysekel súlyút,
23. és ezt kérdezte: Kinek a leánya vagy? Mondd meg nekem, van-e számunkra éjszakára hely apád házánál?
24. Ő azt felelte: Betúél leánya vagyok, Milká fiáé, akit ő Náhórnak szült.
25. Azt is mondta neki: Van nálunk bőven szalma is, abrak is, meg hely is van éjszakára.
26. Akkor meghajolt az a férfi, leborult az Úr előtt,
27. és ezt mondta: Áldott az Úr, Ábrahámnak, az én uramnak Istene, aki nem vonta meg hűséges szeretetét uramtól! Az Úr vezérelt engem ezen az úton az én uram testvérének házához.
28. Ezután elszaladt a leány, és elmondta anyja háza népének, hogy mi történt.
29. Rebekának pedig volt egy Lábán nevű bátyja. Ez a Lábán kiszaladt ahhoz az emberhez a forráshoz.