17. Jákób elé tárta, elrendelteIzráelnek örök szövetségül:
18. Neked adom – mondta –Kánaán földjét kiosztott örökségül.
19. Akkor még alig néhányan voltatok,kevesen voltatok ott, mint jövevények.
20. Nemzettől nemzetig vándoroltak,egyik országból a másik néphez.
21. De senkinek sem engedte elnyomni őket,sőt királyokat is megintett miattuk:
22. Ne nyúljatok fölkentjeimhez,prófétáimat se bántsátok!
23. Énekelj az Úrnak, te egész föld!Hirdessétek szabadítását nap mint nap!
24. Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek,csodatetteit minden népnek!
25. Mert nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék,félelmesebb minden istennél.