20. Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21. De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22. Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23. Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24. Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25. Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26. Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27. Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28. Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29. Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!