14. Ha ugyanis nyelveken imádkozom, a szellemem ugyan imádkozik, de az értelmem nem vesz részt benne.
15. Akkor mit tegyek? Imádkozom a szellememmel is, de az értelmemmel is. Dicséretet énekelek a szellememmel is, de énekelni fogok az értelmemmel is.
16. Máskülönben, ha te csak szellemeddel mondasz áldást, vagyis a nyelveken szólás ajándékát használod, hogyan mondhatja rá a másik ember, hogy „Ámen”? Hiszen egyáltalán nem is érti, mit mondasz!
17. Te ugyan szépen adsz hálát, de ez a másiknak szellemileg semmit sem használ!
18. Hálát adok Istennek, hogy a nyelveken szólás ajándéka bennem jobban működik, mint bárkinél közületek.
19. Mégis, ha a helyi gyülekezetben vagyok, inkább akarok valamelyik érthető nyelven öt szót mondani, hogy ezzel is tanítsalak benneteket, mint tízezer szót a nyelveken szólás ajándékával, amelyből senki sem ért semmit.
20. Testvéreim, a gondolkodásotok ne legyen gyerekes, hanem felnőtthöz méltó. Csak a gonoszságban legyetek olyanok, mint a csecsemők!
21. Mert ez van az Írásban:„Olyanok által fogok ehhez a néphez szólni,akik más nyelveken beszélnek,és idegenek szájával fogok beszélni népemhez,de még úgy sem hallgatnak rám” Ézs 28:11-12— ezt mondja az Úr.
22. Ezért a nyelveken szólás ajándéka a hitetlenek számára bizonyíték, nem a hívőknek szól. A prófétálás azonban nem a hitetleneknek szól, hanem a hívőknek.
23. Gondoljátok meg: az egész helyi gyülekezet összejön, és ti mind egyszerre beszéltek a nyelveken szólás ajándékát használva. Ha ekkor valaki bejön közétek, aki nem tartozik hozzátok, vagy hitetlen, biztosan azt fogja hinni, hogy mind őrültek vagytok.
24. De képzeljétek csak el: a gyülekezetben mind prófétáltok, és akkor jön be közétek egy idegen, vagy hitetlen ember. Az ott elhangzó próféciák megmutatják a bűneit, és meggyőzik azt az idegent, hogy bűnös.