24. Mikor kezdte összegyűjteni a pénzt tőlük, elé hozták egyik szolgáját, aki tízezer talentummal tartozott.
25. De mivel nem tudta visszafizetni az adósságát, a király megparancsolta, hogy adják el rabszolgának feleségével és gyermekeivel együtt, és adják el minden vagyonát is. Amit pedig ezekért kapnak, az legyen a királyé az adósság fedezésére.
26. A szolga ekkor leborult a király előtt, és így könyörgött: »Kérlek, légy türelmes hozzám! Minden adósságomat meg fogom fizetni!«
27. A király megsajnálta, szabadon engedte, sőt, minden adósságát is elengedte.
28. Miután ez a szolga elment, találkozott egyik szolgatársával, aki neki tartozott száz ezüstpénzzel. Torkon ragadta, fojtogatni kezdte, és ez mondta neki: »Add meg, amivel tartozol!«
29. Az meg az első szolga lába elé borult, és így könyörgött: »Kérlek, légy türelmes hozzám! Minden adósságomat meg fogom fizetni!«