33. „Senki sem azért gyújt olajmécsest, hogy valami kosár alá rejtse. Nem, a mécsest a mécstartóra teszik, hogy világítson azoknak, akik bejönnek a szobába!
34. Testedet a szemed világítja meg, mint a mécses fénye. Ezért ha jóindulattal és segítőkészen nézel az emberekre, akkor egész lényedet elárasztja a világosság. De ha önző módon nézel az emberekre, akkor egész lényed elsötétül.
35. Vigyázz tehát, nehogy elsötétüljön a tekinteted, amelynek éppen világítania kellene!
36. Ha az egész testedet megvilágítja a fény, és nem marad benne egyetlen sötét zug sem, akkor leszel igazán világosságban. Olyan leszel, mint akit a mécses fénye egészen megvilágít.”
37. Ezután, egy farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá, és asztalhoz telepedtek.
38. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus elhagyja az evés előtti szertartásos kézmosást, nagyon meglepődött.
39. Az ÚR ekkor megszólította a házigazdát: „Ti farizeusok azt gondoljátok, hogy nagyon fontos a testet kívülről lemosni. Olyan ez, mintha a pohárnak és tányérnak csak a külsejét mosnátok meg. Pedig sokkal fontosabb, hogy belül tiszta legyen! Mi van bennetek? Tele vagytok mindenféle kapzsisággal és gonoszsággal!