26. Jézus megkérdezte tőle: „Mi van megírva a Törvényben? Hogyan értelmezed?”
27. A törvénytanító így válaszolt: „Szeresd az URat, Istenedet teljes szíveddel, egész lelkeddel és teljes értelmeddel, és szeresd embertársadat, mint saját magadat!”
28. „Jól válaszoltál. Ezt tedd, és megkapod az örök életet!” — mondta Jézus.
29. A törvénytanító azonban igazolni akarta magát, és tovább faggatta Jézust: „De hát ki az én embertársam?”
30. Jézus erre így válaszolt: „Egyszer egy ember Jeruzsálemből Jerikóba utazott. Útközben rablók támadták meg, akik mindent elvettek tőle, még a ruháját is, megverték, majd félholtan otthagyták.
31. Nemsokára arra ment egy pap, de mikor meglátta a sebesültet, kikerülte, és otthagyta.
32. Később egy lévita ment arra. Mikor meglátta a sebesültet, ő is átment az út másik oldalára, és otthagyta.
33. Később arra utazott egy samáriai férfi is. Amikor meglátta a sebesültet, megsajnálta.
34. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte. Ezután feltette a saját szamarára, elvitte egy vendégfogadóba, és ott ápolta tovább.
35. Másnap a fogadó gazdájának két ezüstpénzt adott, és azt mondta neki: »Gondoskodj erről az emberről, és amit ezenkívül ráköltesz, megfizetem, amikor visszajövök.«
36. Mit gondoltok, a három közül melyik volt igazi embertársa annak, akit kiraboltak?”
37. A törvénytanító így válaszolt: „Az, aki megsajnálta és segített rajta.”Jézus azt mondta: „Igazad van, menj, és kövesd a példáját!”
38. Jézus a tanítványaival együtt egy faluba érkezett, ahol egy asszony vendégül látta őket, akit Mártának hívtak.
39. Ennek volt egy testvére, Mária, aki leült az Úr lábához, és úgy hallgatta a szavait.
40. Mártát eközben a sok háztartási munka teljesen lefoglalta. Odament Jézushoz, és ezt mondta: „Uram, nem törődsz vele, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Szólj neki, hogy segítsen!”
41. Jézus így felelt: „Márta, Márta! Sok dolog miatt aggódsz és nyugtalankodsz.