13. Ha valaki nem bánik irgalommal másokkal, őt is irgalmatlanul fogják elítélni. Az irgalom azonban erősebb, mint az ítéletet, és legyőzi azt.
14. Testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hisz, de ez a tetteiből nem látszik meg, akkor annak az embernek a „hite” nem ér semmit! Vajon az ilyen „hit” által megmenekülhet-e?
15. Ha például egy testvérnek — akár férfinak, akár nőnek — nincs rendes ruhája, és nincs mit ennie,
16. akkor hiába mondjátok neki: „Isten veled, remélem, nem fogsz fázni, és lesz mit enned.” Ha nem adtok neki ruhát és ennivalót, ugyan mit érnek a szavak? Bizony, nem érnek semmit!
17. Ugyanígy van a hit is: ha nem követik a tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nincs benne élet.
18. De azt mondhatja valaki: „Neked hited van, nekem meg tetteim.” Jó, akkor próbáld megmutatni a „tettek nélküli hitedet”, én pedig azzal mutatom meg, hogy hiszek, amit a hitem alapján teszek!
19. Hiszitek, hogy csak egyetlen Isten van? Helyes! De gondoljátok meg, hogy ezt a gonosz szellemek is hiszik — és reszketnek a félelemtől!
20. Ó, ti ostobák! Bebizonyítsam nektek, hogy az a hit, amelyből nem következnek tettek, nem ér semmit?
21. Ábrahám, ősapánk is azzal vált Isten számára elfogadhatóvá, amit tett: felajánlotta Istennek az oltáron a fiát, Izsákot.
22. Ebből láthatjátok, hogy Ábrahám hite és a tettei összhangban voltak. A hite azzal vált tökéletessé, amit a hite alapján tett.
23. Így teljesedett be, amit a Írás mond: „Ábrahám hitt Istennek, és bízott benne. Isten pedig elfogadta Ábrahám hitét, és elfogadta őt magát is”. Ezért nevezte Isten a „barátjának” Ábrahámot.