26. Az Úrnak egy angyala azután így szólt Fülöpnek: „Kelj fel és menj délre a Jeruzsálemből Gázába alávivő útra. Ez puszta út.”
27. Fülöp felkelt és elment. Egyszer csak egy éthiópiai embert látott meg, az éthiópiaiak királynéjának, Kandakénak nagy hatalmú eunuchját, ki egész kincstára fölé volt rendelve, s ki azért ment Jeruzsálembe, hogy ott az Istent imádja,
28. most azonban már visszatérőben volt. Szekéren ült és Ézsaiás prófétát olvasta.
29. „Eredj oda – szólt a Szellem Fülöpnek – és csatlakozzál ehhez a szekérhez!”
30. Fülöp odafutott és hallotta, hogy az eunuch Ézsaiás prófétát olvassa. Megkérdezte: „Vajon érted-e, amit olvasol?”
31. „Hogy volnék rá képes, ha csak valaki útmutatást nem ad?” – Felelte az. Azzal kérlelni kezdte Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje.
32. Az Írásnak az a helye, amelyet olvasott, ez volt: „Mint egy bárányt mészárszékre vitték, mint ahogy a juh néma azzal szemben, aki őt nyírja, ő sem nyitja fel száját.
33. Megaláztatásában elvették ítéletét. A nemzetségét ki sorolhatná el? Mert elveszik a földről életét.”
34. Az eunuch megszólította Fülöpöt: „Könyörgöm, kiről mondja ezt a próféta, magáról vagy valakiről másról?”
35. Fülöp erre megnyitotta száját és kezdve ezen az íráson, örömhírt hirdetett neki Jézusról.