8. Hogy lehet hát, hogy mindannyian a saját nyelvünkön halljuk őket szólani, amelyben születtünk?
9. Pártusok, médek, elámiták, Mezopotámia, Júdea, Kappadócia, Pontus és Ázsia,
10. Frigia, Pamfilla, Egyiptom, a líbiai s cirénei vidékek lakói, római jövevények, zsidók is, közeledők is,
11. krétaiak és arabok halljuk, hogy a mi nyelvünkön szólják az Isten felséges tetteit!”
12. Mindannyian magukon kívül voltak hát és kétségek között kérdezte egyik a másikat: „Mi akar ez lenni?”
13. Mások gúnyolódva szóltak: „Édes bortól részegedtek meg.”
14. Azonban előállott Péter a tizeneggyel együtt és hangját fölemelve a következő nyilatkozatot tette: „Zsidó férfiak s Jeruzsálemben tartózkodó idegenek! Legyen mindannyiotoknak tudtára és vegyétek fületekbe szavaimat mindannyian,
15. semmiképpen sem részegek ezek, mint ahogy ti vélitek, hiszen a nappalnak még csak a harmadik órája van,
16. hanem csak az történt, amit Jóel prófétán át megmondott már:
17. Úgy lesz az utolsó napokban – szól az Isten –, Szellememből öntök ki minden húsra, fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, ifjaitok látomásokat látnak, véneitek álmokat álmodnak,