14. De hála legyen Istennek, hogy a Krisztusban mindenkor diadalmenetben hordoz bennünket, és ismeretének jó illatját rajtunk keresztül minden helyen érezhetővé teszi.
15. Mert Isten a Krisztus jóillatává tett bennünket mind a megmenekülők, mind az elveszők között,
16. némelyeknek olyan illattá, mely halálból halált támaszt, némelyeknek olyan illattá, mely életből életre kelt. S ugyan ki elégséges az ilyen életre?
17. Mert lám mi nem vagyunk olyanok, mint a többség, akik szatócskodnak Isten igéjével, hanem mintegy napfénytisztaságból, hanem mintegy Istenből Isten előtt a Krisztusban szólunk.