12. egy faluba tért be, és ott tíz bőrpoklos férfival találkozott. Azok messziről megálltak
13. és emelt hangon kiáltották: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!”
14. Ahogy meglátta őket, így szólt hozzájuk: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak.” S az történt, hogy mialatt odamentek, megtisztultak.
15. Közülük azonban az egyik, amikor látta, hogy meggyógyult, Istennek hangos dicséretével az ajkán visszatért,
16. s arcával a lábához esett és hálát adott neki. Ez az ember szamáriai volt.
17. „Hát nem tízen tisztultak meg? – szólalt meg Jézus. – Hol van a kilence?
18. Nem akadt több, aki visszatért volna, hogy Istennek dicsőséget adjon, csak ez az idegen származású?”
19. Azután azt mondta neki: „Kelj fel, eredj el! A hited megmentett.”
20. Mikor a farizeusok azt kérdezték, hogy mikor jön el az Istennek királysága, ily szóval felelt nekik: „Az Istennek királysága nem szemmel láthatóan jön el,
21. nem mondhatják majd azt: Lám itt, vagy amott van. Lássátok, az Isten királysága bennetek van.”