42. Újra másodszor is elment és ily szóval imádkozott: „Atyám, ha nem lehet, hogy ez eltávozzék tőlem, hogy ki ne igyam: Legyen meg akaratod!”
43. Mikor odament, megint szunnyadva találta őket, mert szemükre álom súlya nehezedett.
44. Aztán újra elhagyta őket, elment és harmadszor is imádkozott és megint ugyanazt mondotta.
45. Ekkor tanítványaihoz ment és ezt mondta nekik: „Most már szunnyadhattok! Csak nyugodjatok! Ím eljött már az óra, hogy az embernek Fiát odaadják a vétkezők kezébe.
46. Keljetek fel, menjünk! Lám, itt van már az, aki elárul engem.”
47. Még szólt, mikor a tizenkettő közül az egyik, Júdás, odaérkezett és vele nagy tömeg, mely kardokkal és botokkal felfegyverkezve a főpapoktól és a nép véneitől jött.
48. Az, aki elárulta őt, jelt adott nekik: „Az lesz az, akit meg fogok csókolni. Ragadjátok meg!”